fbpx

Slayer nekrológ V. – Vigh Zoltán (Sear Bliss)

Pár hónap múlva újra Magyarországon köszönthetjük őket, minden bizonnyal utoljára. A zenekar meg fog szűnni, de az, amit letettek az asztalra, nem. És az emlékeink sem. Megpróbáljuk megőrizni annak egy morzsáját, egy pici szeletét, amit a Slayer adott nekünk. Pontosabban azoknak, akik zenészként ihletet merítettek a munkásságukból. Lássuk, hogyan emlékszik rájuk Vigh Zoltán a Sear Bliss-ből.

 

Mi volt az első Slayer-album, amit meghallgattál?

Seasons In The Abyss!

 

Mi a kedvenc albumod és dalod tőlük?

A Divine Intervention album, és a Stain Of Mind.

 

Személyes élményed volt velük?

2002, Summer Rocks. Legelső koncertélményeim egyike 16 évesen, ahol nemcsak egy teljes véletlen folytán sikerült összehaverkodni Iscariah-val (ex-Immortal basszer), de 2-3 szám után úgy döntöttem, inkább elöl a darálóban folytatom a mulatást, aminek nyomai is lettek aztán természetesen. A koncert végén sikerült ismét összefutni Iscariah-val, aki óbégatni volt már csak képes, mivel az elmúlt egy órában macskarészegre bulizta magát – én csak kékre. A Raining Blood alatt kezdődött eső (legalábbis így emlékszem) szintén maradandó élmény lett.

 

38 év koncertezés, 12 album és kb. 5000 fellépés után Te feloszlatnád a zenekarodat, amelyik tízezerszám mozgat meg rajongókat? Miért?

Hogyne. Miért? Mert Slayer!

 

Eljössz június 11-én búcsúztatni őket?

Igeeeeen!

 

A sorozat következő héten megjelenő számában Kátai Tamás (Thy Catafalque, Gire, Darklight) emlékeit olvashatjátok.

 

Szerkesztette: Á

Tetszett? Oszd meg a barátaiddal \m/